Részlet Dandé Imre, a BÁV zálog üzletágának igazgatójával készített Világgazdaság  interjúból. A cikk 2021. február 21-én jelent meg.

Mekkora most a jellemző/átlagos kölcsönösszeg, és mekkora a visszatérő ügyfelek aránya?

– Az ügyfélkör 60-70 százaléka visszatérő, miközben 30 százalék környékén mozog azok aránya, akik ritkábban, időszakos jelleggel veszik igénybe szolgáltatásainkat. Emellett az ügyfeleknek nagyjából tíz százaléka sorolható abba a körbe, akik korábban még egyáltalán nem fordultak hozzánk, vagy hosszabb szünet után térnek vissza. Ami a jellemző kölcsönösszeg alakulását illeti, az átlag 60 ezer forint körül mozog. Ez nem meglepő annak tükrében, hogy a kézizálog-kölcsönök jellemzően kis összegűek, és sok esetben valamilyen váratlan kiadás – például elromlott háztartási gép cseréjének – finanszírozását szolgálják. Természetesen előfordulnak nagyobb, akár milliós nagyságrendű tranzakciók is, főként a vállalkozói ügyfélkörünknél.  

Növekedett-e a kényszerértékesítési arány a koronavírus-járvány nyomán?

– A március óta élő hitelfizetési moratórium a kézizálog-köcsönökre is vonatkozik, így külön kell választani a 2020. március 18. előtt, és az azóta felvett kölcsönöket. A moratóriummal érintett kölcsönökről értelemszerűen az év második felében lehet majd nyilatkozni, de az a várakozásunk, hogy valamennyire nő majd a kényszerértékesítési arány ezeknél a kölcsönöknél. A moratórium által nem érintett kölcsönöknél nem tapasztalunk növekedést a kényszerértékesítésig jutó ügyletek arányában. Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a BÁV is mindent megtesz annak érdekében, hogy minél inkább csökkentse a kényszerértékesítésig jutó szerződések arányát: az ügyfeleink figyelmét minden lehetséges csatornán felhívjuk a hosszabbítás, és az előtörlesztés lehetőségére, miközben türelmi időt is biztosítunk. Itt fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy mi is sok szempontból a bankokhoz hasonlóan működünk, vagyis az ügyfelek finanszírozásából, és nem a fedezet értékesítéséből élünk. Tévhit tehát az, hogy nekünk bármiféle érdekünk is fűződne a zálogtárgyak eladásához: mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az ügyfeleinknek finanszírozást nyújtsunk, és vissza is térjenek hozzánk. 

Az arany drágulása mennyiben járult hozzá a forgalom emelkedéséhez?

– Az arany árfolyamának emelkedése nekünk mindig kedvez, hiszen nő az adható kölcsönösszeg is, ami közvetve hozzájárul a forgalom bővüléséhez. Az arany drágulása a zálogtárgyak értékét is növeli, ami bővíti az ügyfelek mozgásterét és persze a mi lehetőségeinket is. Fontos viszont, hogy az arany árfolyamának emelkedése önmagában nem jár a forgalom bővülésével, tehát csak azért, mert drágulnak a nemesfémek, nem vesznek fel többen zálogkölcsönt. Az arany drágulása ugyanakkor hozzájárulhat a pénzügyi tudatosság erősödéséhez is: nő azoknak az ügyfeleknek az aránya, akik nem használják ki a teljes, adható keretet, hiszen tudják, hogy a felvett kölcsönt vissza is kell majd fizetniük.

Mi jellemzi a nemesfémeken kívüli kézizálog-piacot, a fiókok mekkora hányada foglalkozik most ezzel a területtel?

– A magyarországi kézizálog-piac 95 százaléka az aranyfedezetre épül, és ez nincs másként nálunk sem. A BÁV ugyanakkor hagyományosan erős a műtárgyak területén is, ezekre és festményekre is adunk kölcsönt. Utóbbi zálogtárgyak leginkább az 1 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó kölcsönösszeg esetén nyújtott BÁV Prémium szolgáltatásnál jellemzőek. Az elmúlt két-három évben azt tapasztaltuk, hogy jelentősen nő a luxusórák, mint zálogfedezetül szolgáló tárgyak száma, így aktív szerepet kívánunk játszani ezen a területen.

A teljes cikk a Világgazdaságban olvasható!