AZ ALAPÍTÁS

A Habsburg-házból származó német-római császárnő és magyar királynő 1773. augusztus 23-án Pozsonyban alapította meg hazánk legnagyobb múltú, jogfolytonosan működő vállalkozását, az Első Magyar Királyi Zálogházat, mely a BÁV Aukciósház és Záloghitel Zrt. jogelődje. Az 1773-as díszes, királyi alapítólevél latinul íródott, amit az uralkodó a kézjegyével látott el, majd bőrkötésbe rejtették, nagy királyi pecséttel. Az Első Magyar Királyi Zálogház a kezdetektől fogva a magyar zálogpiac vezető szereplője, de szintén az első helyen áll a műkereskedelem ékszer-, ezüst-, arany- és műtárgyszegmenseiben.

Mária Terézia szándéka az alapítással nem csupán a pénzszűkében levők megsegítése volt, hanem szegényügyi és szociálpolitikai megfontolások is álltak a háttérben. Így például az uzsorakamat megszüntetése, mivel akkor még nem állt az emberek rendelkezésére a jelenlegi banki rendszer, így kölcsönért sem tudtak az emberek máshoz fordulni, csak az uzsorásokhoz.

De ilyen szociális cél volt, hogy „a szegények pénztári alapjának” vagyis egy perselynek adománygyűjtés céljából az üzlettérben való elhelyezése és az adományozási szándék, a hivatal ugyanis köteles volt évente tiszta hasznának kétharmadát a szemczi javítóintézetnek adományozni.

Az alapító okirat első paragrafus szerint nem lehetett elzálogosítani a katonai felszereléseket, az aranygyapjas-és a Szent István rend kitüntetéseit, ruhaneműt, törékeny edényeket, könyvet, arcképet, háztartási tárgyakat, minden olyan tárgyat, amely értéktelen, balesetveszélyes vagy mérete ezt lehetetlenné tette volna. A prémek és szőrmék esetében az elzálogosítás ideje a molykár megelőzése okán negyedév volt. Ugyanakkor például 1792–93-mas években a katonák előszeretettel vettek fel záloghitelt a következő havi zsoldjukra, amitől persze sokan reménytelenül eladósodtak. A gárdakapitány ezért megtiltotta, hogy a katonák üzleteljenek a zálogházzal.

A kölcsön mértéke: 5,60% hetente számított kamattal és kezelési illetékkel. A zálogidő a zálogház megalapításakor egy év, hat hét volt, amely időtartam lejártával meghosszabbítható volt. Visszamaradt zálogtárgy értékesítése: a hivatal által rendezett árverésen értékesítették. A vételárból levonták az intézet által nyújtott kölcsönösszeget, az arányos kamatokat, az árverés kiadásait is, a maradék összeget a zálogtárgy tulajdonosának kellett kifizetni, követelése 3 éven túl elévült.

Fordulópontok a cég történetében

1773: Első Magyar Királyi Zálogház (Pozsony): Társaságunk jogelődje a bécsi mintára Pozsonyban szerveződött első magyar királyi zálogház, melynek latin nyelvű kiváltságlevelét 1773. augusztus 23-án Mária Terézia látta el kézjegyével.

1787: Magyar Királyi Zálogház (Buda): Az infláció, a lelassult kereskedelem, és a forgalom visszaesése miatt a zálogház székhelyét 1787-ben Pozsonyból Budára, a Vízivárosba helyezték.

1802: Királyi Belvárosi Zálogház (Pest): Pest erősödésével – 1802. február 10. és április 21. között – a zálogház székhelyét újra átköltöztették a mai Királyi Pál és Szerb utca sarkán álló, valamikori klarissza zárda épületébe.

1903: Központi székház építése (Kinizsi utca): Szükségessé vált egy olyan központi komplexum létrehozása, amely már a kor technikai színvonalának megfelelő ügyfélforgalmi- és tárolási helyiségekkel, árverési csarnokkal is fel van szerelve. Ennek eredményeképpen 1903-ra felépült a Központi Zálogház nem messze a Belvárostól, a Kinizsi és a Lónyay utca sarkán.

1919: Magyar Állami Zálogházak: A Tanácsköztársaság győzelme után az intézmény „Magyar Állami Zálogházak” néven a Szociális Termelés Népbiztossága fennhatósága alá került.

1920: Állami Árverési Csarnok: Az Árverési Csarnok 1920. február 17-én kezdte meg működését. Létrehozásának elsődleges célja az aukciók helyszínének biztosítása volt, melyeket kezdetben Vagyonmentő Vásárok-nak hívtak. Emellett a zálogház napi árveréseket is bonyolított ugyanitt. Másik oka a csarnok létrehozásának az volt, hogy kiállítási termeiben a közönség megismerhette a hazai ipar termékeit és művészeti alkotásait. (Az iparművészek itt értékesíthették alkotásaikat.)

A sikeres árverések láttán a zálogházak igazgatósága művészeti aukciók megtartását kezdeményezte az illetékes minisztériumnál, amire megkapta az engedélyt. Az első árverésen Horthy Miklós kormányzó is részt vett. 1922. október 1-én az Állami Beraktározási Vállalat beolvad a Magyar Állami Zálogházakba.

1920. október 8.: Az első művészeti aukció.

1924: Magyar Királyi Postatakarékpénztár: A Magyar Állami Zálogházak és a Postatakarékpénztár 1924. július 1-vel egyesült. 1946. augusztus 1-től – a forint bevezetésekor – kezdődött újra az üzleti forgalom, új szellemmel, új kamatpolitikával és átmenetileg mérsékelt kölcsönfolyósítással.

1948: Állami Zálogház és Árverési Csarnok Nemzeti Vállalat: 1948. szeptember 1-én a zálogtevékenység elvált a Postatakarékpénztártól és mint új vállalat, „Állami Zálogház és Árverési Csarnok” néven kezdte meg önálló működését. A vállalat profilja 1948. novemberében kibővült az „ingóságok bizományi értékesítésével”.

1951: Bizományi Áruház Vállalat: Az állami vállalat tevékenységi köre jóval szélesebb volt, mint más kiskereskedelmi vállalatoké: elvben szinte minden cikk megvásárlására, bizományba vételére és értékesítésére kiterjedt.

1991: Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt.: A rendszerváltást követően a vállalat részvénytársasággá alakult, majd 1992-ben a tulajdonosok 200 millió forint jegyzett tőkeemelést hajtottak végre.

1997: BÁV részvények bevezetése a tőzsdére: A BÁV Rt. részvények nyilvános forgalomba-hozatalára 1997. szeptember 29-től október 10-ig került sor. 1997. december 4-én két millió darab 1.000 forintos névértékű, névre szóló törzsrészvény került bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére.

1998: BÁV Zálog Pénzügyi és Szolgáltató Rt. alapítása: A pénzügyi vállalkozás 100%-ban a BÁV Rt. tulajdona, a záloghitelezési tevékenységet közvetítőként a BÁV Rt. végzi.

2001: A társaság zártkörű részvénytársasággá alakul: A részvények kivezetésre kerülnek a tőzsdéről. Tudatos profiltisztítás után a cég jelenleg három üzletággal rendelkezik: záloghitelezés, kereskedelem, mely utóbbi festmények, bútorok, szőnyegek, műtárgyak, illetve arany-ezüst ékszerek vásárlása, bolti értékesítése és aukcionálása mellett a BÁV által forgalomba hozott aranytömbök értékesítésével foglalkozik továbbá Becsüs Akadémia.

Kereskedelem:

2007: BÁV Aukciósház megnyitása – Budapest, Bécsi utca 1. A 2007 májusában megnyitott BÁV Aukciósház a magyar műtárgypiacon egyedülálló módon egyesíti magában az árverezőház, a műtárgybolt és a galéria funkcióit. A műkereskedelmi tevékenységek hatékony összehangolásával az Aukciósház igazi multifunkcionális kereskedelmi központtá vált.

2022: BÁV ART Aukciósház és Galéria megnyitása - Budapest, Szent István körút 3. A műkereskedelmi negyedként is ismert Falk Miksa utca és körút sarkán, 70 évig Szent István Antikvitásként működő üzletet fél milliárd forintos beruházással egy év alatt újították fel. A 800 m2-es, 3 szintes modern aukciósház transzparens portálkialakításával, a letisztult belsőépítészeti designnal, a legmodernebb fény-, hang- és biztonságtechnikával, valamint az egyedileg kialakított berendezéssel a BÁV megújulásának jelképe is egyben. Az üzletben a felvevőpont mellett külön óra- és ékszergalériát, valamint kiállítások, árverések és nagyobb események befogadására is alkalmas rendezvénytermet is kialakítottak. 

 

A BÁV üzletágai

Kereskedelem

A BÁV műkereskedelmi tevékenysége során fontos küldetésének tartja, hogy a sok évtized alatt felhalmozott szakértelmével és tapasztalatával a nemzeti kulturális kincsek felkutatásában, megőrzésében, gyarapításában, a tárgyak által közvetített kultúrtörténet megismertetésében tevékenyen részt vegyen, támogassa a magán- és közgyűjtemények fejlődését, valamint a felnövekvő generációk gyűjtői törekvéseit. Mindehhez budapesti műkereskedelmi hálózata, valamint modern Aukciósháza nyújt megbízható hátteret.  Évente több alkalommal megrendezésre kerülő aukciói a magyar műkereskedelem kiemelkedő eseményeinek számítanak.

A BÁV Ékszer Galériákban értékes nemesfém ékszerek, órák, ajándéktárgyak és kiegészítők között válogathat.

BÁV Zálog

A BÁV Zálog kezdetektől fogva a magyar záloghitelezési piac vezető szereplője, és mint ilyen, az egyik legmegbízhatóbb partnere a szolgáltatást igénybevevők körének.  A BÁV  zálogfiók-hálózata közel 100 helyen érhető el az országban.

A zálogüzletág célkitűzése, hogy széleskörű, biztonságos és gyors pénzügyi szolgáltatásaival elnyerje ügyfelei elégedettségét.

BÁV Becsüs Akadémia

A BÁV Becsüs Akadémia fél évszázados történelmével a becsüsképzés egyik hazai központja. A hallgatóinkat öt szakirányon, magasan kvalifikált, több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberek oktatják. A BÁV Akadémián gyakorlatorientált képzés keretében, egyedülállóan magas óraszámban sajátíthatják el a hallgatók a becsüs szakma alapjait.