A téves dátum

A Vagyonmentő Vásárok keretében 1920. október 8-án került megrendezésre az első Művészeti aukció. A dátum néhány helyen tévesen október 6-ára van datálva. Ennek oka, hogy Horthy Miklós kormányzó valószínűleg egy, a csak számára megtartott exkluzív bemutatón vett részt, melynek híre 7-én jelent meg az újságban:

Valójában azonban Horthy látogatását követően október 8-án került sor az első aukcióra, amit aztán minden nap további árverések követtel október 16-ig. Az aukcióra kerülő tárgyak október 3. és 6. között voltak megtekinthetők.

„A kormányzó a vagyonmentő vásáron
Horthy Miklós kormányzó ma délelőtt 12 órakor Magasházy százados szárnysegédje kíséretében megtekintette a vagyonmentő vásár kiállítását. A kormányzót Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter fogadta. Távozásakor a kormányzó úgy a rendezés, mint az eddigi eredmények fölött megelégedésének adott kifejezést.”

(VILÁG, 1920. október 7.)

Képforrás: Országos Széchenyi Könyvtár képtárra

A Nemzeti Vagyonmentő Vásár aukcziójának kiállítása 1920, Budapest

Hódít az arany

Az első Művészeti aukció nagy sikerrel zárult. Összesen 1218 vagyontárgy talált gazdára körülbelül 4 millió koronás áron. Az arany, nemesfém ékszerek és tárgyak népszerűsége kimagasló volt. A teljes tétellistából 326 darabot tettek ki. Ezt követték 232-es darabszámmal a festmények. A korabeli beszámolók szerint a licitharcok egyik kedvelt darabja egy melltű volt, ami 600 koronás árról indult és 3200-ért nyerte el egy elegáns hölgy, de egy briliáns nyakék 18 000 koronáért talált gazdára.

A nap másik érdekes licitje egy 12 személyes érkészlet volt, ami 40 000 koronáról indult, végül egy „cvikkeres” úr vitte el 60 000 koronáért. Bár ez az összeg magas volt, de korántsem egyedi, hiszen korábban Székely Bertalan Cigánylány című képe, 10 000 koronáról 50 000 koronáig tornázta fel magát.

Vagyonmentés mesterfokon

1918 és 1920 közötti nehéz történelmi időszak – ellenséges katonai megszállás, trianoni döntés – miatt százezrek menekültek el szülőföldjükről és a kilátástalan helyzet elől családi ékszereik, bútoraik, műtárgyaik eladásával próbáltak menekülni. Szorultságukban sokszor ezektől az értékektől áron alul szabadultak meg. Az emiatt kialakuló és egyre növekvő társadalmi elégtelenségnek akart a kormányzat elébe menni, mikor létrehozta a Magyar Királyi Zálogházak szervezetén belül az Állami Beraktározási Vállalatot és Állami Árverési Csarnokot. Az előbbi vette át és őrizte meg az emberek ingóságait, továbbá megkezdődtek a Nemzeti Vagyonmentő Vásárok is. Ez utóbbi fő célja a megszorult tisztségviselők, illetve középosztálybeliek támogatása, valamint a műkincsek Magyarországon tartása volt. Az 1920. február 12-ai rendeletnek megfelelően üzletszerűen ingóságokat csak a frissen létrehozott Állami Árverési Csarnokban lehetett tartani. Így ez volt az első Művészeti aukció helyszíne is.