Spányik Kornél: Nő vívótőrrel (Rákosi Szidi színésznő portréja), 1897

332.
Spányik Kornél (Pozsony, 1858 - Budapest, 1943)
Nő vívótőrrel (Rákosi Szidi színésznő portréja), 1897
Olaj, vászon
109,5 x 74 cm
Jelezve jobbra lent: Spányik C. M. Bpt. 1897.

Irodalom:
*Pap Miklós: Spányik Kornél, Magyarország legsokoldalúbb festőművésze, Képes Krónika, 1937. február 14. 12-13.

A Képes Krónika 1937. februári számában terjedelmes cikk jelent meg Spányik Kornélról. A művész ismertségéhez viszonyítva meglepő címet viselő írás, a következőkkel indokolta, elsőre kicsit túlzónak tűnő állítását: „Magyarország legsokoldalúbb festőművésze – így ismeri a magyar művészvilág és a magyar művészettörténet Spányik Kornélt, aki egyforma szeretettel és egyforma tehetséggel festett arcképet és csendéletet, aki egyszerre tudott lelkesedni az egyházművészetért és a történelemért, aki mestere volt a tájképnek, épp úgy, mint a genre-nek s ha kedve kerekedett, megmutatta, hogy a plakát, illusztráció, vagy karikatúra területein is tud kiváló műremeket alkotni. Képei eljutottak Európa legtávolabbi zugába is.” Egyszóval színes művészegyéniségről van szó. Ha még mindig túlzásnak tűnik a „legsokoldalúbb” jelző, akkor tessék figyelembe venni, hogy a huszadik századi, híres és hírhedt modern művészet mellett, mindig volt, működött, élt és virult egy másik művészet is, melynek közönsége a természethűséget, a megtévesztésig hasonlító anyagszerűséget, az elegáns, választékos és hagyományhű festészeti irányokat részesítette előnyben. A huszadik század első fele tárlatlátogató közönségének legnagyobb része, bizony Benczúr Gyulát tartotta a festők koronázatlan királyának és az akadémikus festői modort a művészetek legnagyobb teljesítményének. Benczúr pedig fantasztikus technikai felkészültséggel szolgálta ezt az ízlésirányt, valamint mesteriskolájában művésznövendékek nemzedékeinek adta át hatalmas tudását. Spányik pedig az egyik legkedvesebb tanítványa volt. Ha megnézzük a most aukcióra kerülő női portréját, akkor láthatjuk, hogy Spányik mindent tudott, amit a Rubenstől Benczúrig ívelő akadémikus művészet felkínálhatott. Hibátlan perspektíva, tökéletes arány- és színérzék, megtévesztő hasonlóság és a különböző anyagok megkülönböztetett érzékeltetése, a legmagasabb mesterségbeli tudással előadva.
A portré a korszak ünnepelt színésznőjét Rákosi Szidit született Kremsner Szidóniát (Ötvös, 1852. május 28 – Budapest, 1935. október 20.) ábrázolja, egyik színpadi sikerének szerepében. Spányik a drámai színésznőként, színészpedagógusként, valamint színiiskola-alapítóként híressé vált hölgyet szecessziós háttér előtt, de rubensi megfogalmazásban örökítette meg. A mű festői kvalitásai megkérdőjelezhetetlenek.

Rum Attila