Rippl-Rónai József: A Róma-villa ősszel

RipplRippl-Rónai József: A Róma-villa ősszel, 1914 körül
„Grüner Vilmos Andrássy úti villájába az ebédlő számára tanulmány”

Projektumok és dekoratív festménytervek – Rippl-Rónai kiállításain az 1910-es években gyakran találkozhattunk ehhez hasonló képcímekkel. Sajnálatos módon ezekből a képtervekből nem születtek meg azok a nagyléptékű falképek, amikre a művész gondolt. Sőt, annak is örülhetünk, hogy az Ernst-múzeum üvegablaka, vagy a Schiffer-villa óriási pannója egyáltalán megmaradt az Andrássy-ebédlő nagy hímzett szőnyegével együtt. Pedig Rippl-Rónait fiatal korától fogva a nagy, monumentális feladatok izgatták. Kukoricás képei pedig kifejezetten alkalmasnak tűntek arra, hogy akármekkora nagyítást elbírjanak akár a gobelin, akár a mozaik műfajában, vagy egyszerűen vászonra festett pannóként is.

A fenti névsor, Schiffer Miksával, Ernst Lajossal, Rippl-Rónai művészetének igazi értékelőivel és megrendelőivel szépen kiegészíthető Grünwald Vilmoséval is. Grünwald nemcsak sógora volt Ernst Lajosnak (felesége, Ernst Paula révén), hanem üzlettársa és szintén sógora Schiffer Miksának (húga, Grünwald Sarolta révén) is. Ez a gyűjtői, vállalkozói kör nemcsak Rippl-Rónai művészetének, hanem az egész modern magyar művészetnek is egy nagyon elkötelezett, és anyagilag is rendkívül áldozatkész támogatója volt. Grünwald Vilmos gyűjteményében olyan alkotók műveivel találkozhattunk, mint pl. Vaszary János, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, vagy a régi mesterek közül Lotz Károly.
A most árverésre kerülő kép a hátoldalán lévő felirat szerint szintén Grünwald Vilmos részére készülhetett. Egész pontosan a kép egy, Grünwald Vilmos házába készülő falképnek volt a terve. A falkép elkészültéről nincsen adatunk, de Rippl-Rónai számos kukoricás kompozícióját éppen ilyen jellegű monumentális képtervként képzelte el.
A festmény Rippl-Rónai József kaposvári villáját, a Róma-viláát ábrázolja. Az 1910-es évek elejétől szép számmal készültek a villát, a villa kertjét, vagy éppen a művész oda épített műtermét ábrázoló kompozíciók. A jelen festményen hangsúlyos módon semmi más nincs, mint az épület, a kert és a fák őszies színekben pompázó motívumai. Igazi dekoratív kompozíció, amin semmi narratív elem nem vonja el a figyelmet a színes foltok, motívumok, és a világos vonalvezetésű rajz ritmusáról.

Az 1960-as években Genthon István kezdte el Rippl-Rónai műveinek katalogizálását. Genthon cédulaanyaga alapján a művész életműve mintegy 2400 olaj- és pasztellképet, 800 rajzot, 30 rézkarcot, litográfiát, valamint nagyjából 100 iparművészeti tárgyat ölel föl. Genthon jegyzeti között hat darab olyan kukoricás kompozíciót említ, amelyek a Róma-villa kertjét ábrázolták. A jelen kép egyértelműen ugyan nehezen azonosítható az említett kompozíciók valamelyikével, egy ilyen hatalmas életmű esetében mégsem tűnik rendkívülinek, ha egy-egy, a források által nehezen beazonosítható tárgy bukkan fel.

Ugyanakkor a festmény mégsem teljesen ismeretlen a Rippl-kutatás előtt. A kép reprodukcióját Bernáth Mária közölte tanulmányának illusztrációjaként a Magyar Nemzeti Galéria 1998-as nagy Rippl-Rónai kiállításának katalógusában. A kép pontos datálása kérdéses, de az bizonyos, hogy a mű Rippl nagy kukoricás kompozíciónak idején, nagyjából az 1910 és 1914 közötti években születhetett meg.

A festmény hátoldalán Rippl-Rónai jellegzetes kézírása olvasható. Furácsnak tűnhet, a Grüner Vilmos név. Ismerve azonban Rippl pontatlanságait akár az évszámokra való emlékezésben, akár a nevek írásában (hiszen önmaga nevét is olykor Ripplinek írta) ebben semmi rendkívülit nem tapasztalhatunk.Rippl-Rónai József: A Róma-villa ősszel
„Grüner Vilmos Andrássy úti villájába az ebédlő számára tanulmány”

Projektumok és dekoratív festménytervek – Rippl-Rónai kiállításain az 1910-es években gyakran találkozhattunk ehhez hasonló képcímekkel. Sajnálatos módon ezekből a képtervekből nem születtek meg azok a nagyléptékű falképek, amikre a művész gondolt. Sőt, annak is örülhetünk, hogy az Ernst-múzeum üvegablaka, vagy a Schiffer-villa óriási pannója egyáltalán megmaradt az Andrássy-ebédlő nagy hímzett szőnyegével együtt. Pedig Rippl-Rónait fiatal korától fogva a nagy, monumentális feladatok izgatták. Kukoricás képei pedig kifejezetten alkalmasnak tűntek arra, hogy akármekkora nagyítást elbírjanak akár a gobelin, akár a mozaik műfajában, vagy egyszerűen vászonra festett pannóként is.

A fenti névsor, Schiffer Miksával, Ernst Lajossal, Rippl-Rónai művészetének igazi értékelőivel és megrendelőivel szépen kiegészíthető Grünwald Vilmoséval is. Grünwald nemcsak sógora volt Ernst Lajosnak (felesége, Ernst Paula révén), hanem üzlettársa és szintén sógora Schiffer Miksának (húga, Grünwald Sarolta révén) is. Ez a gyűjtői, vállalkozói kör nemcsak Rippl-Rónai művészetének, hanem az egész modern magyar művészetnek is egy nagyon elkötelezett, és anyagilag is rendkívül áldozatkész támogatója volt. Grünwald Vilmos gyűjteményében olyan alkotók műveivel találkozhattunk, mint pl. Vaszary János, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, vagy a régi mesterek közül Lotz Károly.
A most árverésre kerülő kép a hátoldalán lévő felirat szerint szintén Grünwald Vilmos részére készülhetett. Egész pontosan a kép egy, Grünwald Vilmos házába készülő falképnek volt a terve. A falkép elkészültéről nincsen adatunk, de Rippl-Rónai számos kukoricás kompozícióját éppen ilyen jellegű monumentális képtervként képzelte el.
A festmény Rippl-Rónai József kaposvári villáját, a Róma-viláát ábrázolja. Az 1910-es évek elejétől szép számmal készültek a villát, a villa kertjét, vagy éppen a művész oda épített műtermét ábrázoló kompozíciók. A jelen festményen hangsúlyos módon semmi más nincs, mint az épület, a kert és a fák őszies színekben pompázó motívumai. Igazi dekoratív kompozíció, amin semmi narratív elem nem vonja el a figyelmet a színes foltok, motívumok, és a világos vonalvezetésű rajz ritmusáról.

Az 1960-as években Genthon István kezdte el Rippl-Rónai műveinek katalogizálását. Genthon cédulaanyaga alapján a művész életműve mintegy 2400 olaj- és pasztellképet, 800 rajzot, 30 rézkarcot, litográfiát, valamint nagyjából 100 iparművészeti tárgyat ölel föl. Genthon jegyzeti között hat darab olyan kukoricás kompozíciót említ, amelyek a Róma-villa kertjét ábrázolták. A jelen kép egyértelműen ugyan nehezen azonosítható az említett kompozíciók valamelyikével, egy ilyen hatalmas életmű esetében mégsem tűnik rendkívülinek, ha egy-egy, a források által nehezen beazonosítható tárgy bukkan fel.

Ugyanakkor a festmény mégsem teljesen ismeretlen a Rippl-kutatás előtt. A kép reprodukcióját Bernáth Mária közölte tanulmányának illusztrációjaként a Magyar Nemzeti Galéria 1998-as nagy Rippl-Rónai kiállításának katalógusában. A kép pontos datálása kérdéses, de az bizonyos, hogy a mű Rippl nagy kukoricás kompozíciónak idején, nagyjából az 1910 és 1914 közötti években születhetett meg.

A festmény hátoldalán Rippl-Rónai jellegzetes kézírása olvasható. Furácsnak tűnhet, a Grüner Vilmos név. Ismerve azonban Rippl pontatlanságait akár az évszámokra való emlékezésben, akár a nevek írásában (hiszen önmaga nevét is olykor Ripplinek írta) ebben semmi rendkívülit nem tapasztalhatunk.  


Dr. Bellák Gábor
művészettörténész