Zsolnay szenzáció a tavaszi árverésen

2019. 05. 03.

A 8 millió forintról induló monumentális virágtartó díszedény lenyűgöző eozinmázával a magyar szecesszió egyik csúcsdarabja.

1907-ben Pécs városa, Zsolnay Miklós javaslatára nagyszabású országos kiállítást és vásárt rendezett. A vásár területén a kor legnevesebb építészei által tervezett pavilonok fogadták a közel 1 millió látogatót. Az épületek közül is kitűnt a Sikorski Tádé által tervezett, keleties kupolájú, kívül látványos eozinmázas csempékkel borított Zsolnay csarnok. A csarnok bejáratánál két impozáns kerti díszváza fogadta a látogatókat, a Zsolnay gyár pirogránit munkáit reprezentálva. A karmos lábakon álló, játszadozó puttókkal díszített talapzatú, felül kígyókkal körülfogott virágdíszes vázák modellje a pirogránit fazonkönyv szerint eredetileg 1898-ban készült.

A modell népszerűségét mutatja, hogy közel egy évtizeddel később is ilyen rangos kiállításon volt látható. A pécsi országos kiállításon bemutatott két váza a fotók tanúsága szerint világos, folyatott (ún. coulé) mázas volt, kerti díszedénynek szánták. A most árverésünkön szereplő lenyűgöző szépségű eozinmázas változata viszont
egyértelműen inkább belső térbe, szalonba vagy télikertbe készülhetett.

A Zsolnay fazonkönyv szerint 1901-ben ebből a díszvázából rendelt egy példányt a kor legnevesebb építészpárosa, Korb Flóris és Giergl Kálmán. Példányunk virtuóz kivitelezése és kvalitása miatt talán azonos lehet ezzel a megrendelt darabbal. Sajnos az nem derült ki a rendelésből, hogy az építészek ezt a virágtartót pontosan hova szánták, de az évszámból kiindulva három, ebben az időben készült épületük jöhet számításba. Lánczy Leo bankigazgató Benczúr utcai palotája 1898 körül készült el. A gazdagon berendezett palota termeiben elképzelhető, hogy lehetett egy ilyen kvalitású Zsolnay tárgy.

Az 1901 körül elkészült Klotild palotákban és a Királyi bérházban a Ferenciek terén pedig több olyan luxuslakás is volt, amelyek szalonjában vagy télikertjében méltó helye lehetett. A pécsi Janus Pannonius múzeumban őrzött Zsolnay kútterv katalógusban látható egy az 1910-es években Nikelszky Géza által készített vázlat, ahol ez a virágtartó, alatta medencével már egy díszkút fő elemeként jelenik meg. Az 1900 körüli években az enteriőrökben egyre nagyobb szerepet kaptak az egyedi tervezésű kerámia elemek. Mendöl Zsuzsa tanulmányában olvasható:

„A legszebb, legjelentősebb eozin kutak a századforduló és az első világháború közötti időszakban születtek, többségüket épületbelsőbe tervezték, s tervezőjük maga is építész, vagy az épület szobrászati díszét kialakító művész volt. A kerámia itt többségében nem elszigetelten, csak a kút formájában, kútdíszítő plasztikaként volt jelen, hanem a belső képében is domináló elem volt.” (Mendöl 1984: 332.)

Ez az eklektikus, a francia rokokó motívumait szecessziós ízzel finoman ötvöző fémszerű és színjátszó eozinmázak sorát alkalmazó, remekművű váza is bizonyára egy reprezentatív enteriőr része lehetett. Hasonló kivitelezésű és kvalitású darabról nincs tudomásunk. A pécsi kiállításon feltűnt kerti változatokhoz hasonló darab, hiányos, törött állapotban a pécsi egykori Vasváry villa kertjében volt.

Zsolnay virágtartó díszedény, állvánnyal (283). Formába ontott pirogránit. Négyszögletes fa talpon lándzsalevelekkel díszített talapzat, kétoldalt gránátalmán osztozó puttókkal. Részben savmaratott, nagyméretű, ovális virágtartón ismétlődő, plasztikus lándzsaleveles peremdíszek, oldalán napraforgó csokor, valamint tekergődző kígyópár. Egész felületen többrétegű, színes eozinmázakkal festett. Apróbb restaurálásokkal. Feltehetően Kapás Nagy Mihály formaterve, 1898. Mindkét darabon masszába nyomott 2441 (a Terracotta fazonkönyvben 1898. évi formaszám), valamint állványon masszába nyomott Zsolnay öttorony es Sz. István M. jelzéssel. Zsolnay, Pécs, 1898. M.: 125 cm, talapzat M.: 54 × 30 × 54,5 cm, virágtartó M.: 81 × 30 × 56 cm. Kikiáltási ára: 8 000 000 Ft

Almási György – a BÁV műtárgyszakértője