Szakértőink kedvencei a festménynapról!

2019. 05. 09.

Melyik festményt vinnék haza szakértőink a 74. Művészeti aukció anyagából? Cikkünkből minden kiderül!

 Kelety Gusztáv: Erdőrészlet - Fertőszögi Péter, művészettörténész, a BÁV művészeti igazgatója

Kelety Gusztáv inkább csípős nyelvű, akadémikus szemléletű kritikusként, mint romantikus tájak festőjeként írta be nevét a 19. századi magyar művészet történetébe. Erősen rajzos stílusú, a Markó-kör hatásáról tanúskodó képei szervesen kapcsolódnak az id. Markó Károly által kialakított, majd fiai és követői ecsetje nyomán egészen az 1800-as évek végéig tovább élő ideális tájfestészeti hagyományhoz. Tagadhatatlanul magas színvonalú mesterségbeli tudása, képeinek hol lírai, máskor drámai hangvételt kölcsönző fény-árnyék hatásai, vagy finoman rezegtetett levegőperspektívája alapján akár korának legjelentősebb festői közé is tartozhatott volna, de ebben megakadályozta makacs kitartása a mindenféle újítással, modernizmussal szembehelyezkedő maradi esztétikai elvei mellett.
Mivel keveset festett, igazi kuriózumnak számít egy-egy kvalitásosabb munkájának – mint a kiegyezés évében készített Erdőrészletnek – a felbukkanása a hazai aukciós piacon, mi pedig csak sajnálhatjuk, hogy az olyan tehetségek, mint Munkácsy Mihály, Zichy Mihály vagy Szinyei Merse Pál munkáinak szigorú bírálata helyett nem az ecsetet forgatta sűrűbben.

Kelety Gusztáv (1834-1902): Erdőrészlet (1867), olaj, vászon 47 x 32 cm, jelezve jobbra lent: Keleti G. 67, kikiáltási ár: 300.000 Ft

El Kazovszkij: Vágy-vágy - Tűzkő Péter, festményszakértő

Az alkotás régóta ismert a műértő közönség előtt, hiszen a 2015. év végén a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett "A túlélő árnyéka" című El Kazovszkij emlékkiállítás egyik izgalmas darabjáról van szó.
A mű alapértelmezésben azt a vagy-vagy döntési alaphelyzetet süllyeszti vagy emeli ösztöni szintre, amely  szinten nincsenek - nem lehetnek - jó döntéseink, mert magukkal ragadnak bennünket a vágyak,  és kétfejű, misztikus szörnyé válik a legkedvesebb öleb is. El Kazovszkij életművében gyakori motívum a kutya, amellyel sokszor azonosítják magát a művész. A mindig éber, őrködő vándorállat komor sziluettje vigyázza a műveket!
A Vágy-vágy című alkotáson saját magát duplikálva indul el két külön úton a művész: felbomlik a megszokott rend és átalakul a megszokott forma. A festmény azz életmű egyedi, izgalmas gyűjteményi darabja! Nagyon szeretem nézni!

El Kazovszkij (1948-2008): Vágy-vágy, 2003. Olaj, papír, 70x100, jelezve balra lent és hátul: El Kazovszkij. Kikiáltási ára: 2 200 000 Ft

Szobotka Imre: Patakpart - Gál Zoltán, festményszakértő

Szobotka Imrét Kmetty János mellett a legnagyobb kubista festők közé soroljuk. Szobotka a budapesti Iparművészeti iskola után 1908-ban Velencében, 1909-ben Rómában is járt tanulmányúton. 1912-13 között Párizsban a La Palette szabadiskolában tanul, az e periódusban készült tájképein és csendéletein a kubizmussal kísérletezett. 1919-es hazatérte után képein egyre inkább a természethű ábrázolás került túlsúlyba a kubista vonások mellett. 1920-ban, az érett korszakában festette a most árverésre kerülő Patakpart című képet is. Több mint tíz éve vagyok szerelmes ebbe a festménybe, azonnal megfogott a hangulata, mintha egy tavaszi hajnalon figyelnénk az élénk színekbe burkolózó, harmatos tájat. Szobotkának legfőképpen késői pasztell képeivel találkozunk, ezért igazi kuriózum ez az egyszerre természetközeli, de mégis modern, kubista festménye.

 

 

Szobotka Imre (1890–1961): Patakpart, 1920-as évek közepe. Olaj, vaszon, 72 x 57 cm, jelezve jobbra lent: Szobotka I., hatoldalon: Magyar Nemzeti Galéria bírálati szám 5249/1987. Kikiáltási ára: 3 000 000 Ft