Hello tourist!

2019. 05. 23.

Dollárboltok a szocialista Magyarországon. Cikkünkben a legendás dollárboltoknak járunk utána, és megmutatjuk archívumunkból a Bizományi Áruház Vállalat legimpozánsabb Konsumturist üzletét.

Egy párhuzamos univerzum, ahol az órákon át tartó sorban állás utáni üres polcok helyett márkás csokoládé, whiskey, parfüm, a hőn áhított Barbie baba vagy éppen exkluzív műtárgyak várták a valutában bővelkedő diplomatákat és turistákat. Cikkünkben a legendás dollárboltoknak járunk utána, és megmutatjuk archívumunkból a Bizományi Áruház Vállalat legimpozánsabb Konsumturist üzletét.

A Konsumturist butikjában amerikai turistáknak Ravel Boleróját, Puccini Köpenyét, Kenessey Keszkenőjét és De Falla Háromszögletű kalapját árulják. Matyó pincérek háromdecis poharakban köménymagot szolgálnak fel

– fogalmazta meg Farkasházy Tivadar pikírten a Rádiókabaréban, hogy mit is gondoltak a magyarok a boltnyi Nyugatról a vasfüggöny mögött.

Utazás a vasfüggöny mögül

A 60-as évektől kezdtek enyhülni a külföldi utazással kapcsolatos szigorú szabályok, így pl. 1960-ban eltörölték a vízumkényszert a szomszédos Csehszlovákiába(!), bár a keleti blokkba való kiránduláshoz továbbra is minden alkalommal egy személyi igazolványhoz tartozó betétlapot kellett igényelni. 1972-ben vezették be a piros útlevelet, amellyel már évente egyszer külön papírok nélkül is el lehetett utazni a környező szocialista országokba. Nyugatra viszont továbbra is külön engedéllyel, legjobb esetben is csak háromévente juthatott el az átlag magyar. A kérelemhez azonban nem ártott egy rokon meghívólevele, illetve a munkahelyi szakszervezet és a párttitkár hozzájárulása sem. A nyugati utazáshoz használt kék útlevélhez maximum 70 dollárt lehetett kiváltani, ezt az összeget pedig az útlevél mellékleteként szolgáló valutalapon tartották nyilván.

A szocializmus egyik legjobb üzlete

1965 a „nagy nyitás” éve volt, ekkor osztották kétfelé a célországokat, és létrejött a barátinak tartott keleti és a nyugati utazás. Nem véletlen, hogy ugyanebben az évben Hardi Róbert belkereskedelmi miniszterhelyettes ötletére megnyitott az első dollárbolt is. Egy interjúban így emlékezett meg erről:

„Ez úgy történt, hogy Sulyok Imrével, az akkori pénzügyminiszterrel egyszer leültem, és elmondtam neki, milyen nagy hülyeségnek tartom, hogy az itt élő külföldi diplomaták nem nálunk költik el a devizájukat, hanem kimennek Bécsbe vagy más közelebbi nyugati városokba, ha be akarnak vásárolni. Elég hosszú ideig tartott, mire meg tudtam győzni, hogy létesítsünk a fővárosban olyan üzleteket, ahol útlevél felmutatásával devizáért lehet vásárolni. Végül beleegyezett, és ezzel rengeteg értékes pénzt sikerült az ország számára megszereznünk. Óriási üzleti siker volt.”

A konzumboltok persze számítottak a magyar diplomaták és a nyugatról jött turisták kemény valutájára éppúgy, mint a magyar turisták utazásból megmaradt márkáira és dollárjaira. A diplomataboltoknak is becézett, budapesti és vidéki városok központjában működő több mint 350 üzletet a Konsumex, majd később az Intertourist vállalat működtette.

Jelszó: valuta

A boltokba csak útlevél (magyarok esetében a legalitást igazoló valutalap) felmutatásával lehetett belépni. A szerencsések a forintos üzletek kopársága után a nyugati kánaánnal találták magukat szembe. Nem csupán a svájci csokoládé, a márkás italok és cigaretták, parfümök, hanem a Casio órák, a matchboxok, a legók vagy a Barbie babák is itt voltak csak beszerezhetők. A választékot jól mutatja, hogy 1967-től akár Renault gépkocsit is lehetet vásárolni valutáért (miközben egy Warburgra is évekig kellett várni a Merkurnál), persze ehhez legalább egy amerikai nagybácsi kellett… A kiváltságosok természetesen saját családjuk ellátása mellett borsos haszonért tovább árulták a márkás termékeket, így a dollárboltok a seftelés melegágyának számítottak.

Műtárgyak útlevélre

DollárboltA 60-as években a Bizományi Áruház Vállalat főleg ruhaneműk, lakberendezési és műszaki cikkek hazai árusításával foglalkozott, de lassan elkezdte kiépíteni a műtárgyak külföldi, valutás értékesítését is. Nem véletlen, hogy a dollárboltokban is jó üzletet látott a cég. A szocialista hiánygazdálkodásban a nyugati termékek iránt sóvárgó magyarok helyett azonban a turistákat célozták meg, és azt próbálták eladni, amire a magyaroknak nemhogy valutája, de forintja sem volt: az exkluzív műtárgyakat, ékszereket, illetve a szuvenírnek számító népművészeti tárgyakat. A BÁV a Konsumex-szel közösen 1964-ben, a korábbi üzletek összevonásával nyitotta meg a Népköztársaság útja (ma Andrássy út) - Hajós utca sarkán álló hatalmas boltját. Az Operaház és a Balettintézet illusztris szomszédságában az üzletet hirdető gigantikus Konsumtourist tábla nem hagyott kétséget a célközönség felől, de a kirakatban felsorakoztatott országzászlócskák is figyelmeztettek arra, hogy milyen útlevelek biztosítottak szabad belépést. Az archív fekete-fehér fotókon is szembeötlő a bolt igényes berendezése és a gazdag luxus árukészlete. Az üzletben műtárgyak, festmények, porcelán, bútorok, numizmatikai érdekességek, ékszerek és ajándéktárgyak várták a megfelelő útlevéllel rendelkező érdeklődőket.

A Konsumturist terjeszkedik

A siker felől nem lehet kétségünk, hiszen a cég gyorsan terjeszkedni kezdett az új piacon. Bár voltak kevésbé sikeres próbálkozások is, így pl. a Párisi utcában 1968-ban megnyílt Konsumtourist üzlet alig két évvel később már be is zárt, helyén pedig a mai Rubin Ékszerboltot nyitották meg. Sokkal jobban teljesítettek azonban a szállodákban nyitott üzletek. 1973-ban már a Hotel Gellértben, a Hotel Inter-Continentalban, a budai várban pedig a város legrégebbi, ma is használatban lévő épületében, a Vörös Sün házban is tartottak fenn üzletet. A keresletet a Zuglóban létesített Konsumtourist raktár szolgálta ki. Nem csak a boltban vásárlókat, hanem az itt dolgozókat is megszűrték, csak a legmegbízhatóbbak dolgozhattak ezekben az üzletekben.

Kitárul a világ, és bezárnak a dollárboltok

A dollárboltok virágzása a nyolcvanas évekig tartott. A rendszer ekkor bekövetkezett puhulása az utazási szabályok enyhítésével is együtt járt, így amikor 1984-től végre megszűnt a piros útlevél, és sokkal szabadabban lehetett nyugatra utazni, a dollárboltok forgalma is erősen visszaesett. Ez az Andrássy úti üzletre is vonatkozott, amely ekkor már csupán két kirakattal, és egy szerényebb Konsum-tourist műtárgy bolt felirattal várta a vásárlókat. Amikor 1988-ban bevezették a világútlevelet, majd 1989-ben végképp megnyílt a világ a magyar utazók számára, a dollárboltok ideje is leáldozott. Ma már csak az archív felvételek és emlékek maradtak abból a korból, amikor csak kevesen élvezhették a ma természetesnek tűnő széles és igényes választékot.

A cikk az 1773 Magazinban  jelent meg! A cikkben szereplő ékszerek a BÁV 74. Művészeti aukcióján kerültek kalapács alá.
Az újságot keresse a  műtárgy- és ékszerboltjainkban vagy olvassa el online a
www.bav.hu/1773 oldalon!