Festők fecskében – Festőink kedvenc balatoni tájai

2017. 08. 09.

Évszázadok óta évről évre elzarándokolunk a Balatonhoz. Mészöly Gézától Vaszary Jánosig sokakat megihletett a magyar tenger, de vajon hol nyaraltak a legkreatívabb magyarok?

BALATAONAKARATTYA - Mészöly Géza (1844-1887)

Mészöly a balatoni életképek speciális műfaját teremtette meg, hangulatos, aprólékos stílusa nagy hatással volt a századvég tájképfestőire. Egyik legfőbb témája a Balaton, a balatoni táj, a nádasok, halászkunyhók, és az ott élő helyiek. Számos festményen örökítette meg Balatonakarattya jellegzetes löszfallal tarkított partszakaszát.

Mészöly Géza: Balaton öble az akarattyai partokkal, 1885, Magyar Nemzeti Galéria

FONYÓD – Szinyei Merse Pál (1845-1920)

Egész délelőtt festettem, aztán elmentem ebédelni. Mire ebéd után, folytatni akartam a festést, ő egészen más volt már és mindent elölről kellett kezdenem.– mondta a Balatonról.

A festő az I. Világháború miatt nem térhetet vissza otthonába a Felvidékre. Fiának felesége ekkoriban halt meg, ezért  1916-1917 nyarán egy fonyódi villát bérelt ki családjával: feleségével és két árva fiúunokájával.  Félix fia nem tarthatott velük, mert időközben behívták katonának, így csak szabadsága idején látogatta meg őket.  Leginkább a balatonparti nádasok és hegyek színei, fényei foglalkoztatták.  Az akkor még csak másodéves főiskolás, festőnek készülő Molnár C. Pál is meghívást kapott Fonyódra, hogy a két unokára vigyázzon, tőle tudjuk, hogy a Mester a vízpartra egy deszkakabint is építetett, hogy a szél ne borítsa fel a festővásznát.   A család számos fotót is készített a balatoni fürdőéletről, ezeket később ő és fia is felhasználták a festéshez.  

Családi fürdőzés, 1916. Balról jobbra: Gerencsér László, Szinyei Merse Pál unoka, Szinyei Merse Ödön unokaöcs, Szinyei Merse Félix, a festő fia, Szinyei Merse Félix unoka, Szinyei Merse Rózsi. Jobbra a mólón áll Szinyei Merse Pál, a festő. Fotó: Családi archívum

Szinyei Merse Pál: Derűs idő a Balatonon

BALATONFÜRED – Vaszary János (1867-1939)

A Vaszary-család több szállal is kötődött Balatonfüredhez. A festő számos nyarat töltött nagybátyja, Vaszary Kolos, bíboros és esztergomi érsek villájában.  Az épület ma már az ő életművének ad otthont. A magyar tenger, a fürdőélet és a vitorlások újra és újra felbukkannak képein.  Vaszary a rá jellemző vibráló színekkel és sodró ecsetvonásokkal adta vissza a 20. század eleji pezsgő balatoni nyarakat. Az 50-es években nyomtalanul eltűnt monumentális műve, a Vízalatti világ a Tihanyi Limnológiai Intézetnek készült 1926-ban, amin a Balaton medrének flóráját és faunáját ábrázolja.

Vaszary János: Balatonfüredi korzó

BALATONALIGA - Csók István (1865-1961)

„Festői szempontból csakis Aliga az ideálom. Onnan nézve a legszélesebb a Balaton s onnan kapom a remek naplementét. Aligáról a legmegkapóbb. Igaz, másutt is van csodálatos motívum. De nem olyan teljes, mint Aligánál. Nem annyira a Balaton. Amit csak a víz nyújt, szerintem csupán Aligánál kapja a piktor teljességében.”

Csókot már kortársai is a Balaton egyik legértőbb festőjeként ünnepelték. Közel félszáz balatoni tájképének nagy része a háború alatt megsemmisült, de ezzel párhuzamosan számos strandképet is festett a vízparti nyaralókról. Míg előzőkön a víztükröt, az atmoszférikus jelenségeket ragadta meg, addig utóbbiakon utat engedett a hedonizmusnak. Aligán először anyai nagybátyja látta vendégül. Ifjú feleségével olyan jól érezték magukat, hogy a következő két évtizedben minden évben eltöltöttek itt néhány hetet.  A balatoni nyaralások során sokszor örökítette meg lányát, Züzüt is.

Csók István: Züzü a Balaton partján, 1917

BALATONSZEMES ÉS BALATONLELLE - Iványi-Grünwald Béla (1867-1940)

„Most is csak akkor vagyok igazán boldog, ha a nap süt és én künn ülhetek Isten szabad ege alatt és festhetek.”

A nagybányai művésztelep alapító tagját már gyermekkorától elbűvölte a Balaton. Ebbe az idillbe tért vissza az I. Világháború szörnyűségei után is, hogy ismét rátaláljon önmagára és természetre. Nyarait Balatonszemesen és Balatonlellén töltötte ekkor. Képei középpontjában az atmoszférikus hatások kutatása, és a balatoni festészet örök témája: a fények játéka áll.

Iványi-Grünwald Béla: Naplemente a Balatonon

BADACSONY - Egry József (1883-1951)

“A Balaton párás fényei átalakítják a reális formákat, tárgyakat. A távlatok, perspektívák szüntelenül változnak, alakulnak és a fények maguk is képi formát kapnak.”

Az I. Világháborúban súlyosan megsebesült, ezért a badacsonyi hadikórházba került, itt ismerte meg, önkéntes ápolónőként dolgozó, későbbi feleségét is. A házasságkötés után Keszthelyen telepedtek le, majd a család badacsonytomaji présházába költöztek. (Ma Egry József Emlékmúzeum.) Már a 20-as évektől a fényt, és legfőképpen a balatoni fényeket próbálta megragadni. Badacsony állandóan változó atmoszférája élete végéig foglalkoztatta. Nem hiába nevezik a Balaton festőjének!

Egry József: Napsütéses Balaton (Badacsony), 1937

Augusztus 17-én a Szemérmetlen Balaton című esten többet is megtudhat arról, hogy hogyan ábrázolták és élvezték művészeink a balatoni fürdőéletet.
Helyszín: Anna Grand Hotel Mediterrán udvara (Balatonfüred, Gyógy tér 1, 8230)
A program szervezői: a Juhász Anna Irodalmi Szalon, Balatonfüred Polgármesteri Hivatala és a BÁV Zrt.. További információk!