Egy Rippl festmény az őszi aukció sztárja

2018. 11. 12.

Rippl-Rónai József festészetében különösen fontos helyet foglalnak el a női portrék. Párizsban tömegével festette az ábrándos tekintetű párizsi szépségeket, aztán jöttek a kaposvári leányok és asszonyok, Budapest szépei...

Rippl-Rónai József (Kaposvár, 1861 – Kaposvár, 1927)
Kékruhás lány virágos kalapban
1910-es évek eleje, olaj, karton, 68 × 49,5 cm
Jelezve balra lent: Rónai
Kikiáltási ára: 60 000 000 Ft
Védett!

Árverezve:
• XII. Nagy művészeti aukció, Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete (volt Ernst Múzeum), Budapest, 1943. november, 601. tétel, reprodukálva
• BÁV 42. képaukció, Budapest, 1977 március, 303. tétel

A merengő nő

Rippl-Rónai József festészetében különösen fontos helyet foglalnak el a női portrék. Párizsban tömegével festette az ábrándos tekintetű párizsi szépségeket, aztán jöttek a kaposvári leányok és asszonyok, Budapest szépei, s közben a feleség, Lazarine, a fogadott kislány, Anella, a csábos modell, Zorka, és számos ismeretlen hölgy is. A modellek minden változatossága ellenére Rippl női portréinak van egy közös vonásuk: valamennyien passzívak. Nézelődnek, üldögélnek, nagyritkán mosolyognak, de soha nem tevékenykednek. Pillantásuk ábrándos és titokzatos. Rippl-Rónai pedig rendkívül szerette "merengő nő"-nek nevezni őket, ahogyan számos képcíme alapján látjuk. A merengő nők egy modern életérzés megtestesítői, akik kiszabadultak a nőábrázolás sztereotípiái alól, nem kell, hogy bármilyen elvárásnak megfeleljenek, nem kell, hogy bármit csináljanak. Úgy ülnek, úgy támaszkodnak, úgy fordulnak magukba Rippl-Rónai csöndes nőalakjai, mint valami modern filozófusok, akik a hétköznapok problémáiban is meglátják a világ nagy kérdéseit.

Ki ez a nő?

A festmény pontos címe nem ismert. Az első reprodukció 1943-ban, egy aukciós katalógusban jelent meg a képről. A festmény a katalógus szerint a művész feleségét ábrázolta, természetesen Merengő nő cím alatt. A későbbi budapesti árveréseken aztán szép lassan Kékruhás nő-ből Kékruhás lány-nyá változott a kép címe,
elfeledtetve azt, hogy tán mégis valami rokon, vagy ismerős arcképét látjuk. Egy azonban biztos: a modell arcvonásai alapján megállapítható, hogy ez bizony nem Lazarine, Rippl-Rónai kissé nagydarab, szögletes arcú felesége. A más képekről is jól ismert piros keretes kanapé könyöklője is olyan magasan van az ábrázolt személy testarányaihoz képest, hogy ez alapján úgy tűnik, hogy ez a festmény inkább egy kislány és nem egy asszony arcképe. A kicsit közelülő szemek, a kerekded arc, a hajviselet sokkal inkább Lazarine unokahúgára, az 1910-ben félárván maradt, majd Rippl és Lazarine által örökbefogadott francia kislányra, Anellára emlékeztetnek.

Lazarine és Anella

1910-től kezdve ez a két nő, a feleség és a saját gyermekként szeretett kislány egyre gyakrabban jelennek meg Rippl-Rónai művein. Készül egy csodás kettős portré is kettőjükről, és szinte pontosan ugyanilyen méretben, ugyanezen a kanapén ülve készül el a merengő, s a fáradtságtól szinte összeroskadó Lazarine portréja is. A most árverésre kerülő darab akár párja is lehetne a néhány éve még Budapesten árverezett Lazarine-portrénak. Anella néhány év alatt szépen megtanult magyarul. Magyarul írta meg emlékiratait, melyben megelevenednek
a kaposvári rokonok, Rippl-Rónai kortársai, művészbarátai, s az egész élet ott, az 1910-es évek Magyarországán. Utazásokkal, a háborúval, középpontban pedig a művésszel, azaz "Józsi bácsi"-val.
1917 elején, mikor hírül veszik, hogy Anella apja és fivére is elesik a fronton, Rippl nagyon bensőséges hangú levelet ír Budapestről a Kaposváron tartózkodó Anellának:

"Édes kis Anellám, jó kis Öregem! Mi eddig is miénknek hittünk Téged. Kedves kis leányom, okos, szép kis teremtés! Fájdalmasan érintett bizony minket is a mi kedves Philibert-ünk Apád – és Jean-Marie – fiatal bátyád – a szerény jó fiú – elvesztése. […] Légy nyugodt, éppúgy, mint eddig is, mindig gyermekünk gyanánt szeretni fogunk és kívánságaidat amint módunk engedi – kielégíteni törekszünk. Te is tégy meg minden telhetőt, nagy intenzitással mutassad meg irántunki vonzódásodat. Mi folyton éber figyelemmel kísérjük tevékenységedet, szorgalmadat – amit főleg magad érdekében – kiművelésed szempontjából igyekezzél a tökély felé vinni. Amit tanulsz, ami jót eltanulsz az lesz a Te igazi vagyonod. Szeretném, ha jól meglatolnád mindezeket amit itt most Neked előadok, és, hogy munkádban gyönyörűséged lenne – mi pedig, hogy ezt kellőképpen méltányolni tudhassuk".

Ez a sorokból kiolvasható, a gyermek iránti őszinte, igazi szeretet sugárzik át ezen a portrén is, amelyen Anella, mint valami kis bölcs mereng az élet nagy dolgain.

Bellák Gábor

Az aukció kiállítását november 3-11. között ingyenesen tekinthetik meg a BÁV Aukciósházban (1052 Budapest, Bécsi utca 1.). Az árverésre november 13-án és 14-én, 18.00 órakor kerül sor a MOM Kulturális Központban. További információk és katalógus: www.bav.hu/aukcio