Czimra Gyula remekműve a 72. Művészeti aukción

2018. 04. 24.

"Az ösztönösség és a tudatosság harmóniája, az egyszerű, tiszta forma kihangsúlyozása és a színek káprázatos gazdagsága vezetett."

CzimraCzimra Gyula (1901-1966)
Csendélet nyitott ablak előtt, 1940 körül
vászon, olaj, 60 x 80 cm
jelzés lent jobbra: Czimra
Kikiáltási ára: 2.800.000 Ft

aukció:
* Bizományi Áruház Vállalat 112. Festményaukció, Budapest, 2003. december (kat. 470. Kilátás az ablakból)

reprodukció:
* A szezon legszebb képei, Kieselbach Galéria ajánló katalógusa, Budapest, 2010. május (kat. 65. Narancsos csendélet ablakban)

Czimra Gyula 1923-ban előbb Párizsba, majd egy évvel később Barbizonba utazott, hogy Paál László nyomdokain haladva, a nagy előd emléke előtt tisztelegve dolgozzon. Rövidesen csatlakozott hozzá Paizs Goebel Jenő és Jeges Ernő is. Szándékuk szerint itt, Barbizonban kívánták megújítani művészetüket, mint Szabó László művészettörténész írta:

"...mintegy jelképesen újrakezdve a modern festészet történetét a plein air gyökereknél".

A lelkes kis festőcsapat romantikus hevülettel alakította meg a maga külön bejáratú "Paál László társaságát", de ellentétben a hivatalossal, ők nem budapesti műtermek magányában, hanem a mester egykori művészi vadászterületén, a barbizoni erdőben keresték azokat a motívumokat, amelyek egykor megihlették az általuk oly tisztelt festőzsenit. Így állítottak emléket a maguk módján Paál Lászlónak, a magyar festészet fiatalon elhunyt kiválóságának. 1926 tavaszán Czimra önálló kiállítást rendezett a párizsi Galerie du Zodiaque-ban, melynek anyagi sikere a tervezettnél két évvel hosszabb külföldi tartózkodást eredményezett számára.

Czimrának közvetlenül 1928-as hazatérte előtt még sikerült tanulmányoznia minden idők egyik legteljesebb Paul Gauguin kiállítását, mely a bázeli Kunsthalle-ban került megrendezésre. A francia posztimpresszionista mester kettőszázötvennégy művét felvonultató bemutató éppúgy a kinyilatkoztatás erejével hatott rá, mint a két évtizeddel korábbi budapesti Gauguin-tárlat az akkor fiatal modern magyar művészekre. Czimra művészi alapállását Gauguin és Van Gogh művészetének hatása gyökeresen átformálta, addigi komor-sötét színvilágába elemi erővel törtek be a tiszta, keveretlen tubusszínek. Hazaérkeztét követően előbb Nagybányára látogatott, majd 1929-ben csatlakozott az egy évvel korábban alakult Szentendrei Festők Társaságához. Czimra 1929 és 1933 között dolgozott Szentendrén. Ezt követően megnősült és párjával 1934-ben Rákoshegyre költözött. Az 1935 és 1950 közötti másfél évtized Czimra művészetének legkevésbé ismert és dokumentált korszaka. Ebben az időszakban a budapesti művészeti élettől teljesen elzárkózva, a nyilvánosságtól magát messze távoltartva alkotott, főként legközvetlenebb környezetéből merítve témát és ihletet. Főleg rákoshegyi tájrészleteket, csendéleteket és enteriőröket festett ezekben az években.

"Munkásságomat egészen röviden a következőkben foglalom össze: Az ösztönösség és a tudatosság harmóniája, az egyszerű, tiszta forma kihangsúlyozása és a színek káprázatos gazdagsága vezetett."

– summázta művészi alapállását Czimra Gyula élete vége felé. A művész rákoshegyi korszakában, festményeinek olyan gyönyörűséges sorozatát alkotta meg, mely hazai viszonylatban is párját ritkítja. Az utóbbi években egyre több, ebből az időszakból származó remekműve került elő, tájak, csendéletek és enteriőrök, melyeket két kimagasló kvalitású önarckép foglal keretbe. Ekkor született a most aukcióra kerülő, lenyűgözően erőteljes és színpompás csendélete is, mely Paul Gauguin, de még inkább Vincent van Gogh művészetének alapos ismeretével hívja fel magára a figyelmet. Czimra számára az 1940 körül vált meghatározóvá a holland mester művészete és általában a keveretlen, tiszta színekkel dolgozó posztimpresszionista festészet elementáris erejű példái. Így kerülhetett sor Czimra hangsúlyos jelenlétére a budapesti Szépművészeti Múzeum 2006–2007 fordulóján rendezett Van Gogh Budapesten című kiállításán is. A nagyszabású tárlat Vincent van Gogh műveinek párhuzamai és hatása a magyar festészetben című, magyar művészek alkotásait bemutató részében, Czimra művészete két gyönyörű példával is képviselve volt. Az ekkor kiállított Önarckép szalmakalappal (1934) és Cséplés (1945) tökéletes kiegészítője és párdarabja lehetett volna a Csendélet nyitott ablak előtt. A legjobbakból meríteni sosem szégyen, főként ha ez nem szolgai másolásban, hanem az eredeti szándékot értő, azt korszerűsítő és aktualizáló művészi magatartásban teljesedik ki, mint arra Czimra életműve és most aukcióra kerülő csendélete is látványos bizonysággal szolgál.

Rum Attila

A festmény a 72. Művészeti aukció festménynapján, 2018. május 16-én kerül árverésre a MOM Kulturális Központban.