Csinszka, a legnagyobb magyar Múzsa

2017. 05. 03.

Ady Endre, Babits Mihály, Márffy Ödön, Rippl-Rónai József, Móricz Zsigmond... Egy asszony, akinek rövidke életének nyomát költemények, regények, festmények őrzik az örökkévalóságnak.

A XX. századi Magyarország talán leginspirálóbb személyisége, a nagybetűs Múzsa:  Boncza Berta, vagy ahogy mindannyian ismerjük: Csinszka.  Kevesen tudják, hogy több művészeti ágban kipróbálta magát, verseket, novellákat írt, fényképezett, de foglalkozott képzőművészettel is. Bár az önkifejezés új és új útjait keresve, ő maga soha nem lett sikeres, magával ragadó személyisége mégis számos alkotásban megőrződött. 

Édesapja, Boncza Miklós országgyűlési képviselő, közel 50 évesen vette feleségül saját unokahúgát, a majdnem 30 évvel fialtabb Török Bertát. A botrányos házasságból születet Boncza Berta, akinek édesanyja a szülésnél meghalt. Apját nem érdekelte az árván maradt csecsemő, így a család Svájcba küldte taníttatni.  A romantikus regényeken felnőve, már a nevelőintézetből meghódította túlfűtött leveleivel az erdélyi írót, Tabéry Gézát. Ez a kamasz szerelem ihlette a Csucsai kastély kisasszonya című regényt. 

A visszaemlékezésekből kiderül, hogy Berta elhatározta: költőfeleség lesz. Leveleivel ostromolta az akkor már híres Ady Endrét is.  A találkozásra azonban még éveket kellett várni. Addig is egy másik íróval, Lám Bélával vigasztalódott, ő egy hónapra még jegyesének is tudhatta a fiatal lányt. A rövid románcnak azonban az Ady-szerelem beteljesülése vetett véget. Az eljegyzés felbontásának délutánján már a költő mennyasszonyának mondhatta magát.

Boncza Berta nevezte el szerelmét - amikor az lengyel grófnak adta ki magát - tréfásan Csacsinszky grófnak, azaz Csinszkynek. Berta lett Csacsinszka, röviden Csinszka.

„Nézz, Drágám kincseimre,
Lázáros, szomorú nincseimre,
Nézz egy hű, igaz élet sorsára,
S őszülő tincseimre.”
Ady Endre

1914. április 23-án találkoztak először, és júliusban már megjelent az első Csinszka-vers a Nyugatban. Házasságuk néhány éve alatt egy terjedelmes szerelmi versciklus született. Ady mellett persze nem volt egyszerű dolga, a súlyos beteg, alkoholista költő több szenvedést, mint örömet hozott számára.

Ady Csoda volt. Megszállott, gyönyörű emberpéldány, élő, elmúló, közöttünk járó csoda. Olyan szép, hogy aki megértette ezt a nagy szépséget és kiverekedte a jogot őrizni ezt a testet.” Csinszka

Nem csoda, hogy Ady halála után néhány hónappal, az alig 25 éves özvegy már Babits Mihállyal bonyolódott szerelmi viszonyba, aki cserébe új Csinszka-versekkel vigasztalta az özvegyet. Ahogy már előtte is, Csinszka kezdeményezően lépett fel. 

Félénken és szívdobogva jött, mint egy kisdiák; egy nagy mappa volt a hóna alatt - mert azzal az ürüggyel jött, hogy a rajzait akarja megmutatni. ” Babits Csinszkáról

A visszafogott, szégyenlősnek ismert Babits először elhárította a heves közeledést, de Ady özvegye kitartónak bizonyult. Állítólag annyira szeretett volna Babitsné lenni, hogy egy erdélyi újságban még hirdetést is adott fel, ami kettejük házasságáról számolt be. A lánykérés azonban elmaradt. Bár kapcsolatuk csak egy évig tartott, de Babits írásai révén, a Nyugat olvasói még évekkel később is csámcsoghattak a viharos kapcsolat részletein.

A múzsának azonban kevésnek bizonyultak a szép szavak, levélben közölte az íróval, hogy feleségül megy Ady-val közös barátjához: Márffy Ödön festőművészhez.  Portrék, aktok, grafikák, több mint száz alkotás született a Csinszka-korszak termékenységében.

Nem csupán szerelmeire volt nagy hatással Csinszka, hiszen Rippl-Rónai József is megörökítette (a képen jobbra). Talán kortársai véleményét tükrözi, hogy Móricz Zsigmond Tündérkertjének boszorkányát éppen róla mintázta.

Csinszka egyik utolsó portréját 1934-ben festette Márffy, ami egyben tökéletesen össze is foglalja a múzsa személyiségét: önálló, magabiztos, ízig vérig társasági Nő, aki bátran tekint a lehetőségek elé, míg az iránta rajongó férfiak a háttérből láthatatlanul vigyázzák.

A legnagyobb magyar múzsa 1934. október 24-én, mindössze 40 évesen hunyt el agyvérzésben. Egy magánkiadástól eltekintve, egészen 1990-ig kellett várni, hogy saját jogán is elismerjék, ekkor jelentek meg versei, önéletrajzi írásai.  Hatása azonban máig is él, Deák Krisztina 1987-ben rendezett róla filmet.

Nekem olyan volt az életem, hogy már akkor és azóta mindig egy kis szerepet kellett játszanom. Egyik barátnőmnek meghagytam: még a koporsómban is fessenek ki. Az igazi arcom egyedül reám tartozik, senki másra.” Csinszka

 

A múzsa csókja - Ihlet a hétköznapokhoz

Május 8-án a New York Kávéházban emlékezünk meg az ihlet forrásáról, a múzsákról. 

Vendégeink:

  • Fehér László festőművész és felesége, Geisler Edit;
  • Nyáry Krisztián irodalomtörténész, író;
  • Tűzkő Péter, a BÁV kereskedelmi üzletág vezetője;
  • Pápai Erika színművész és Szekeres Adrien énekesnő.

Háziasszony: Juhász Anna.
További információ és regisztráció!