Árverésen Zichy Harcdöntő párbaja

2019. 05. 10.

Várhatóan sokakat vonz majd az aukción Zichy Mihály Harcdöntő párbaj című 1886-os alkotása is, amely az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című sorozat Jókai Mór által szerkesztett, Magyarországról szóló kötetéhez készült illusztráció.

„Más neme a bajvívásnak volt a csatatéren egymással szemben felállított hadseregek kiváló vitézei között, a mely gyakran ütközetdöntő Istenítéletnek vetetett. Ilyen volt a Béla herczeg es a pomerán óriás közötti párharcz. Egy ilyen párbaj kiváló esetéről így szolnak adataink: Érsek-Újvárt ostromolták a magyar seregek; a törökök bírtak az erősséget. Ibrahim, palánkai spahi vezér nagy fennyen bajvívásra hívta a magyar huszárok kapitányát, Bory Mihályt. A viadalra kijött egy csapat spahival Ibrahim s vele szembe ugyanannyi számban a magyar lovasság Boryval. A török vitéznek azonban olyan lova volt, mely a viadalra maga is be volt tanítva, hogy fogaival az ellenfelet harapja, patáival annak lovat paskolja. A mint Bory ezt a fortélyt észrevette, kifogást tett a párbaj ellen. E miatt a két bajvívó kísérete összekapott, egymásra rohantak, dulakodást kezdtek, a minek az lett a vége, hogy a magyarok által megtizedelt torok csapat futvást menekült vissza a varba; az Ibrahim beg vérengző paripája is a magyarok keze között maradt. Ezt a zsákmányul ejtett lovat Pálffy Miklós fővezér kapitányának, Draskovics Janosnak ajándékozta. Később aztán, hogy ismét bajvívásra hívtak a törökök a magyarokat, Pálffy parancsara Draskovics szállt szembe a torok bajnokkal. De alig csaptak össze, midőn a dühös mén felágaskodva, fogainak iszonyú harapásaival leránta nyergéből a törököt, s daczára annak, hogy Draskovics ököllel ütötte, zabláját rángatta, addig nem nyugodott, míg az ellenfélt agyon nem gazolta.”

A fenti idézet az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című történeti, földrajzi, gazdasági, művészeti es néprajzi ismeretek tárházaként németül huszonnégy, magyarul pedig huszonegy vaskos kötetben kiadott díszműben olvasható, amely a tizenkilencedik század végének egyik legjelentősebb magyar kulturális vállalkozása volt. Az 1885 es 1901 között megjelent magyar nyelvű kiadás Magyarországról szóló nyolc kötetének főszerkesztője Jókai Mór, a korszak híres írója volt, aki emellett a magyarok es elődeik ősi szokásait, monda- es hitvilágát is feldolgozta az „A magyar nép eredete, alkata, hősi indulata” című fejezetben. A fentebb idézett sorok ebből az írásából valók, és az úgynevezett harcdöntő párbaj szokását idézik fel.

Zichy Mihály (Zala, 1827 – Szentpétervár, 1906): Párbaj, 1886. Olaj, karton 56 x 46 cm. Jelezve balra lent: Zichy. Kikiáltási ára: 16 000 000 Ft

E fejezet illusztrálására kérték fel Zichy Mihályt, aki 1886 es 1887 között tíz önálló képet es egy címlapot készített Jókai írásához. Zichy a szöveg szerinti sorrendben első két ábrázolásának a Pörosztó bajvívás es a Harcdöntő párbaj címeket"A török vitéznek azonban olyan lova volt, mely a viadalra maga is be volt tanítva, hogy fogaival az ellenfelet harapja, patáival annak lovát paskolja" - olvasható az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című könyvsorozat Magyarországról szóló kötetében. Jókai Mór, a kötet szerkesztője 10 önálló illusztráció és egy címlap megfestésére kérte fel az akkor Szentpéterváron élő Zichy Mihályt.adta. A kötet számára az eredeti művek alapján Morelli Gusztáv és művészeti intézete készítette el a  nyomtatásban sokszorosított fametszeteket. Zichy ezt a művet, miként a sorozat többi darabját is szentpétervári műtermében készítette el. Az orosz cár szolgálatában álló festőművész folyamatos levelezésben állt Jókaival es a mű másik fő szerkesztőjével, Nagy Miklóssal, aki ebben az időben a Vasárnapi Újság vezető embere volt. Zichy 1886. november 16-an kelt levelében például arról tájékoztatta Nagyot, hogy a műhöz festett eredeti képeinek darabját ötszáz forintra tartja, valamint beleegyezik abba is, hogy Morelli Gusztáv a fametszetek készítésekor a képek magasságához, ha a nyomtatás ezt indokolja, akár alul és felül is hozzátoldjon. A sokszorosításban megjelent fametszet eredetije, a most aukcióra kerülő Harcdöntő párbaj című festmény 1901-ben meg bizonyosan Zichy birtokában volt, mivel a Nemzeti Szalonban ekkor rendezett gyűjteményes kiállításon ő volt feltűntetve tulajdonoskent. A mű legközelebb 1912-ben bukkant fel, amikor Ernst Lajos létrehozta a nevével fémjelzett Ernst Múzeumot, azaz a magyar történet, irodalom, művészet, színészet és zene emlékeinek gyűjteményét. A kép ezt követően 1939-ig az Ernst Múzeum kollekciójában volt, majd a gyűjtemény Ernst Lajos halálát követő sajnálatos szétszóródásakor ismeretlen magántulajdonba került. Zichy műveinek 2001-es, védettségi szempontból történt számbavételekor a sorozat eredeti festményei közül mar csak négy darab volt fellelhető. Ezek köze tartozik a most előkerült Harcdöntő párbaj, amely nem csupán a híres kultúrtörténeti sorozathoz készült képciklus egyik legkvalitásosabb darabja, de Zichy Mihály egész életművében is kiemelkedően jelentős műalkotás.

Rum Attila

Proveniencia: egykor Ernst Lajos történeti gyűjteményében.
Kiállítva:
• Zichy Mihály rajzainak kiállítása, Budapest, Műcsarnok, 1888. (kat. 72. Harczdöntő párbaj)
• Zichy Mihály művei. Budapest, Nemzeti Szalon, 1901. (kat. 57. Harcdöntő párviadal, olajfestmény, Zichy Mihály tulajdona)
• Ernst Múzeum. A magyar történet, irodalom, művészet, szinészet és zene emlékeinek gyűjteménye. Ideiglenes katalógus. Budapest, Ernst Múzeum, 1912. (kat. VI. terem 19. tétel. Párviadal egy magyar és török vitéz közt. Zichy Mihálytól).
• Magyar remekművek. Első sorozat. Budapest, Ernst Múzeum, 1921 május. (kat. 42. Lovagi viaskodás. Ernst Lajos úr tulajdona).
• Zichy Mihály Emlékkiállítás. Budapest, Ernst Múzeum, 1927 június. (kat. 18. Párviadal. Az Ernst Múzeum tulajdona).
• Ernst Lajos magyar történeti gyűjteménye. A Magyar Nemzeti Múzeum Kiállításai VII. Budapest, 1932. (kat. IV. terem 15. tétel. Párviadal magyar és török vitéz között. Szürke olajfestmény Zichy Mihálytól.)
Reprodukálva:
• Magyar remekművek. Első sorozat. Budapest, Ernst Múzeum, 1921 május, II/1. tábla.
• Lázár Béla: Zichy Mihály élete és művészete. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. 1927, 106. (Párviadal)
Aukció:
• A Magyar Királyi Postatakarékpénztár Árverési Csarnokának Aukciója. (Amelyen a volt Ernst Múzeum teljes gyűjteményének műtárgyai kerülnek eladásra), Budapest, Ernst Múzeum, 1939. január. (kat. 679. Török és magyar vitéz párviadala).
• Polgár Galéria és Aukciósház 82-83. Karácsonyi Művészeti Aukció, 2009. november, (kat. 105.)
Irodalom:
• Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben. III. Budapest, 1888, 294.
• Lázár Béla: Zichy Mihály élete és művészete. Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. 1927, 212.
• Fejős Imre: Egy Zichy-kép sorsa. In: Művészettörténeti Értesítő, 1953/1-2, 156-159.
• Berkovits Ilona: Zichy Mihály élete és munkássága. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964, 244-248.
• Cennerné Wilhelmb Gizella: „Az Osztrák-Magyar Monarchia Irásban és Képben” illusztrációi és illusztrátorai. In: Folia Historica 9. 1981, 59-69. • Révész Emese: Illusztrációk az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című kötet számára. In: Zichy Mihály. Szerk. Róka Enikő, Budapest, 2001, 147-150.

A festmény a 74. Művészeti Aukción kerül kalapács alá május 14-én a MOM Kulturális Központban.