Art deco és népművészet egy festményen

2018. 04. 18.

A Hollandiában világhírűvé vált Huszár Vilmos szokatlan portréja a 72. Művészeti aukción.

Huszár VilmosHuszár Vilmos (1884-1960)
Lány népviseletben, 1930-as évek eleje
vászon, olaj, 87 x 67 cm
jelzés lent jobbra: V. HUSZAR
származás: J. P. Smid (Amsterdam) gyűjteményéből
kikiáltási ára: 480.000 Ft (72. Művészeti aukció)

aukció:
* Virág Judit Galéria és Aukciósház 47. Őszi aukció, Budapest, 2014. október (kat. 18.)

irodalom:
* Gergely Mariann: Huszár Vilmos: Lány népviseletben, In: Virág Judit Galéria és Aukciósház 47. Őszi aukció katalógusa, 2014, 30-33.

Huszár Vilmos művészi pályája Hollósy Simon irányításával indult Münchenben, majd 1904 és 1906 nyarán a nagybányai művésztelepen folytatódott. Közben a Műcsarnok 1905-1906. évi téli tárlatán a fiatal művész Lenni, vagy nem lenni címmel állította ki önarcképet, melyen kezében revolvert tartva ábrázolta önmagát. Egy évvel későbbi önarcképén pedig majomként festette magát, aki egy szociológiai tárgyú könyvet "tanulmányoz". A morbid de hatásos témaválasztás, az igazán polgárpukkasztó kép-cím párosítás hűen tükrözi Huszár konvenciókon szívesen felülemelkedő, folytonosan új művészi utakat kereső gondolkodásmódját, valamint nem utolsó sorban kiváló humorérzékét. A korai magyar modernizmus indulása idején éppen pályakezdő fiatal művész 1906 telén, hirtelen fordulattal Hollandiát választotta végleges otthonául, melynek valódi okát máig homály fedi. Így azután Huszár nem itthon vált ismertté, hanem az első világháború utolsó éveiben Hollandiában megalakult De Stijl-csoport egyik alapítójaként vált világhírűvé.

"Azok közé a magyar származású alkotók közé tartozik, akiket a modern művészettel foglalkozó külföldi monográfiák és kézikönyvek sokkal gyakrabban emlegetnek, mint a hazai művészettörténeti publikációk."

– írta róla Dévényi Iván művészeti író és műgyűjtő 1970-ben. Huszár Vilmos művei nyugat-európai és amerikai múzeumok, valamint híres francia, svájci, amerikai és holland magángyűjtemények féltve őrzött darabjaiként ismertek.

Huszár 1917-ben csatlakozott a Piet Mondrian által vezetett De Stijl mozgalomhoz, amelynek keretében geometrikus elemekből konstruált festményeket, grafikákat és üvegablakokat alkotott. Ezt követően, az 1920-as évek közepétől önálló művészi útra lépett. Az 1930-as években szívesen merített ihletet a kabaré, a táncterem, a jazzband és a kaszinó világából. Kedvelt témái egytől-egyig szorosan köthetőek a képzőművészetben ekkor szintén virágkorát élő art deco stílushoz. Ennek érdekes változataként tárgyalható Huszár most aukcióra kerülő különleges festménye is, mely népviseletbe öltözött nőt ábrázol dekoratív módon. A konstruktív háttér és az elé ültetett parasztlány, meglepő kontrasztot és egyben harmónikus egységet alkot. A dominánsan nagyvárosi témaként felbukkanó art deco ilyen irányú átirata és megközelítése azt is mutatja, hogy az eltelt évtizedek során Huszár semmit sem veszített a meglepő, az abszurd és a különlegesség iránti vonzódásából. A mester art deco-t és népművészetet ötvöző művészi kísérletei, további kutatások izgalmas témájaként kínálkozik.

Rum Attila