A vágy titokzatos tárgya: Eileen Gray és Le Corbusie

2018. 08. 17.

A BÁV Becsüs Akadémiáján a legkiválóbb művészettörténészek és műtárgyszakértők tanítanak. Ez alkalommal Tarbay Gabriella művészettörténész, a Kodolányi János Főiskola tanára tanulmányát olvashatják Eileen Gray és Le Corbusier különös kapcsolatáról.

A Párizsban alkotó angol-ír arisztokrata származású Eileen Gray (1878-1976) a két világháború közötti időszak kiemelkedő bútortervezője, belsőépítésze, az 1910-es években formálódó Párizs központú art deco meghatározó alakja volt. 1938 után ugyan visszavonultan, a rivaldafénytől távol alkotott, az 1960-as évektől a fokozatos újrafelfedezését viharos aukciós sikerek, avatott cikkek és könyvek sora kísérte. Alig ült el azonban a rekord leütési árak keltette kiemelt figyelem, Gray ismét az érdeklődés homlokterébe került. A kutatókat, a sajtót és a filmvilágot leginkább izgató kérdés az utóbbi években az, hogy Gray jóváhagyása, sőt tudta nélkül miért időzött 1937-38-ban többször is a híres francia építész, Le Corbusier a Gray által 1926-29 között tervezett és felépített villában, és miért borította a fehér falakat részben szexuális utalásokat tartalmazó falfestményekkel?
Az elegáns, excentrikus, függetlenségét mind a magánéletében mind munkásságában megőrző nő iránti titokzatos vágy motiválta? Talán kínzó szakmai féltékenység állt tette hátterében? Ez utóbbi feltételezés talán bizarrnak tűnik annak fényében, hogy Le Corbusier már 1937-ben is építészóriásnak, a modernizmus ikonikus alakjának számított, és olyan, a 20. századi modern építészetet meghatározó épületek fűződtek a nevéhez, mint az 1925-ös L’Esprit Nouveau pavilon vagy a 1929-31-ben épült Villa Savoye. Ez utóbbival állt szemben a francia Rivierán fekvő, E-1027-nek elnevezett villa, amely Eileen Gray első épülete volt a parton. Az is felmerül, hogy a „vandalizmus” valójában egy modern, abszurd Pygmalion dráma volt. Gray ugyanis nem vett részt formális építészképzésben, és 1920-21-től ilyen irányú tanulmányait részben éppen személyesen Le Corbusier segítette. Vajon Corbu, ahogy barátai nevezték, úgy érezte, hogy a tanítvány, aki ráadásul nő egy férfiak uralta területen, túlszárnyalta mesterét?

Jelen cikk Eileen Gray munkásságának tükrében az ezekre a kérdésekre adható válaszok hátterét kutatja. Homlokterében a két művész közötti „harci terep”, az E-1027-es villa áll, de a történetben szerepet játszó excentrikus személyiség és az art deco ünnepelt kultuszfigurája is szerves része a Gray jelenségnek.

Olvassa el a teljes cikket magazinunkban!

Keresse az 1773 ingyenes magazint boltjainkban vagy olvassa el online ide kattintva!