A műtárgyakban bíznak a magyar befektetők

2020. 04. 23.

Derült ki a BÁV Műtárgybefektetési index kutatásából.

A Műtárgybefektetési indexet nemzetközi példákra építve 2019-ben vezette be Magyarországon a piac egyik legnagyobb és legismertebb hazai szereplője, a BÁV Zrt. A kutatás célja a műtárgyakba való befektetési szándék mérése és a befektetési eszközök ismertségének növelése, népszerűsítése.

A 2020. évi, a BÁV Zrt. és az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. idei reprezentatív online kutatásának* különlegességét adja, hogy már a koronavírus-járvány kitörése után készült. Ezért nem meglepetés, hogy a felmérés szerint megháromszorozódott (44%) azok tábora, akik az anyagi helyzetük romlására számítanak a közeljövőben.

A jelentős recessziós félelmek ellenére sem rendült meg a műtárgybefektetéssel szembeni bizalom, tartja stabil pozícióját a befektetési lehetőségek között. Az index mutatószáma a válság ellenére csak minimális 2 pontos csökkenést hozott és a 100-as skálán 37-es eredményt ért el.

A felmérés szerint a legnagyobb népszerűségnek továbbra is a festmények örvendenek (54%), de jelentős emelkedéssel szorosan felzárkóztak melléjük az ékszerbefektetések is (51%).

„A Műtárgybefektetési indexet tavaly hiánypótló és hagyományteremtő szándékkal indítottuk el, hogy évente átfogó képet kapjunk a hazai műtárgybefektetési piac helyzetéről. Az idei felmérés különös érdekességét adja, hogy időközben egy világjárvány okozta gazdasági válsággal kell szembenéznünk.”

értékelt Kovács Ádám a BÁV kereskedelmi igazgatója.

„Várható volt, hogy felmérésünk egyes elemei azonnal reflektálnak a piaci körülményekre, az anyagi kilátásokra. Az index egésze viszont nem reagált drasztikusan az eseményekre, a műtárgybefektetések iránti bizalom várakozáson felüli stabilitást mutat. Ez megerősíti a nemzetközi trendeket és saját tapasztalatainkat: ezt a befektetési formát jellemzően eleve hosszú távra választják, és biztos menedékként tekintenek rá a turbulens időszakokban.”

A kutatás már az új koronavírus veszélyhelyzet elrendelése után, március második felében készült el, ennek ellenére a műtárgybefektetési index értéke a 2019 évi 39-hez képest 2020 márciusában 37 volt, azaz csak minimálisan csökkent. Érdemi visszaesést egyetlen alindex mutatott: az anyagi kiáltások romlottak jelentősen a bő egy évvel ezelőtti értékekhez képest. A műtárgypiac iránti érdeklődés valamelyest csökkent, de ez nem meglepő, hiszen a fókuszban jelenleg a járvány és annak humánegészségügyi és gazdasági hatásai állnak. Ami meglepőbb, hogy minden egyéb téren várakozáson felüli stabilitást mutatott a műtárgypiachoz és általában a befektetésekhez fűződő viszony: a megkérdezettek nem vesztették el a bizalmukat a műtárgypiacban, nem lettek kockázatkerülőbbek, és nem is fordultak el a műtárgyvásárlásoktól.

Kockázatkerülő befektetések jellemzik a magyarokat

A vizsgált célcsoport kevesebb, mint 1/3-a nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, 16%-ának viszont 5 millió forint feletti megtakarítása van. Bő egy év alatt jelentősen csökkent azoknak a száma, akik a megtakarításukat bankbetétekben (-22%), befektetési alapokban (-9%) vagy folyószámlán (-8%) tartják, csupán az állampapírokkal rendelkezők köre tudott érdemi növekedést (+3%) felmutatni, de még így is a kockázatkerülő befektetési formák vannak túlsúlyban. A deviza és a részvények mellett nem változott érdemben a műtárgybefektetők köre sem, csupán 3%-nyian említették, hogy rendelkeznek arany, ékszer vagy műtárgy befektetéssel.

Az emberek saját háztartásuk anyagi helyzetének következő egy évi alakulását látványosan rosszabbul ítélik meg most, mint egy évvel ezelőtt. A válaszadók 44%-a pénzügyi helyzetének romlásával számol. Ugyan a leginkább pesszimisták az 50 éven felüliek, de míg a fiatal korosztálynak csupán 6%-a számított bármilyen visszaesésre bő egy évvel ezelőtt, ma 27%-uk tart anyagi helyzete romlásától. A nagyarányú változást az is magyarázhatja, hogy a kutatás a válság kirobbanásakor készült, amikor az emberek sokkal borúsabban látták saját egzisztenciális jövőjüket. 

Nőtt a műtárgypiac tisztaságába vetett bizalom

Ugyan a műtárgyvásárlók csoportja egyelőre egy szűk szegmenst jelent, de arányuk még egy ilyen turbulens időszakban is meglepően stabil. Az értékelés során nem szabad elfelejtenünk, hogy a műtárgybefektetés szinte minden esetben egy befektetési portfólió része. Miközben az emberek saját műtárgybefektetői kompetenciájukba vetett önbizalmában 2019-hez képest elbizonytalanodás érezhető, a műtárgypiac tisztaságába vetett bizalom a legutóbbi felméréshez képest nemhogy nem rendült meg, de még erősödött is. A legismertebb aukciósház, ahogy korábban is, 80%-os márkaismertséggel egyértelműen a BÁV. 

Továbbra is hozamnövekedést várnak a műtárgyaktól

A megkérdezettek zöme úgy véli, a műtárgyak az elmúlt 5 évben jó értékőrzőnek bizonyultak, 43%-uk pedig egyenesen úgy véli, a képzőművészeti tárgyakba fektetett pénz a megelőző 5 évben infláció feletti hozamot generált. Ami a jövőbeli értékállóságot illeti, azzal kapcsolatban érezhető ugyan némi elbizonytalanodás, de változatlanul 40% felett vannak azok, akik infláció feletti árváltozásra számítanak. A műtárgyakat a megkérdezettek 63%-a más megtakarítási formákhoz hasonlóan kedvező vagy kedvezőbb befektetési lehetőségnek tartja.

A festmény a favorit, de jelentősen nőtt az ékszerek szerepe

Bár a műgyűjtés egyelőre csak egy 10% körüli szegmens számára igazán követendő példa, a többség abban egyetért, hogy egy képzőművészeti alkotás, műtárgy növeli egy lakás, iroda, üzlethelyiség presztízsét.

A műtárgyvásárlás iránt nyitottak körében a legnagyobb népszerűségnek, ahogy 2019-ben, úgy most is a festmények örvendtek (54%). A második helyen 51%-kal álló ékszer-befektetés azonban jelentős, 16%-os növekedést ért el 2020-ra. Ez a tendencia nem meglepő, hiszen a hagyományosan menekülőeszköznek tekintett nemesfémek iránti érdeklődés mindig erősödik a bizonytalan gazdasági környezetben. A harmadik helyen az órák (25%) és a papír régiségek, könyvek (25%) állnak, majd a numizmatikai érmeket (21%), valamint a kerámia, üveg- és ezüsttárgyakat, bútorokat magába foglaló egyéb műtárgyakat (20%) említették.

„A BÁV idén ünnepli aukciós működéseinek 100 éves évfordulóját. A centenáriumra is sok újdonsággal és innovatív fejlesztéssel készültünk, amelyek az időközben megváltozott környezetben különösen fontos jelentőséggel bírnak. A kényszerű helyzet új lehetőséget teremtett arra, hogy felgyorsítsuk fejlesztéseinket és egy időre az online teret helyezzük előtérbe. Április 24-én széles festmény- és műtárgykínálattal megnyitjuk online galériánkat az axioart.com oldalán, emellett május 1-én egy különleges online ékszeraukciót is indítunk. Gőzerővel készülünk ugyanakkor arra, hogy a digitális fejlesztéseink mellett a járvány elvonulta után újra kinyissuk galériáinkat, és visszatérjünk a semmihez sem hasonlítható hangulatú élő, személyes árverésekhez is, amelyek 100 éve a hazai műkereskedelmi szcéna különleges és közkedvelt eseményei.”

– vázolta a közeljövő terveit Kovács Ádám kereskedelmi igazgató.

 

--------------------------------------------------------

Mi az a Műtárgybefektetési index?

A BÁV Zrt. 2018-ban indította el Műtárgybefektetési index kutatását, amelynek célja a műtárgyakba való befektetési szándék mérése mellett a befektetési eszköz ismertségének növelése és népszerűsítése volt. Az Index a várható befektetési szándék különböző dimenzióit egyesíti egyetlen értékben. Ez egy 0 és 100 közötti skálán elhelyezkedő szám, amelynél a növekvő érték nagyobb befektetési kedvet jelent, és azt jelzi, hogy a jövőben több ilyen jellegű befektetés várható. Maga az index 22, különböző dimenziókba sorolható elemből áll, amelyekből 7 részindexet hoztak létre. A részindexeket olyan fogalmilag összetartozó elemek alkotják, mint a jövőbeli anyagi kilátások, a befektetői kockázatvállalás, a hozamvárakozások, a műtárgypiac ismerete, a bizalom vagy a műtárgyak presztízse.

A 2019. évi Műtárgybefektetési index 2018 decemberében felvett kutatási adatok elemzése után 2019 márciusában került publikálásra. A 2020. évi Műtárgybefektetési index kutatási adatainak felvétele 2020 márciusában zajlott, az elemzések 2020 áprilisában kerülnek publikálásra.


* A kutatás az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte a BÁV Zrt. megbízásából online adatfelvétellel (CAWI- Computer Assisted Web Interview) az NRC  150.000 fős Online Access paneljén, 200 fős, kvótákkal kiválasztott mintán. A minta a legalább 300 ezer Ft havi háztartás jövedelemmel rendelkező, 18-69 év közötti, online elérhető magyar lakosságra tekinthető reprezentatívnak nem, kor, iskolai végzettség és lakóhely szerint. Az adatfelvétel időpontja 2020. március 19-23. volt.